Hogy a választási kampányban az ajánlók személyes adataival a frissen alakult bizniszpártok visszaélhettek, ez nem friss hír. Az Alfahír azonban immár olyan esetre is bukkant, amikor a jelölt (!) személyes adataival élhetett vissza egy formáció.
Egyesek szerint a demokrácia diadala, hogy a „nagyok mellett” számos kis párt is el tud indulni a választásokon. Ennek legfőbb oka, hogy a számos visszaélésre okot adó kopogtatócédula-rendszert felváltotta a még több visszaélésre lehetőséget nyújtó ajánlásgyűjtő rendszer. Eddig az egyéni képviselő-jelöltséghez 750 kopogtatócédula leadására volt szükség, egy választó (mivel csak egy kopogtatócédulával rendelkezett) így csak egy jelöltet ajánlhatott. Az új rendszer szerint azonban a jelöltséghez elég 500 aláírás, és egy személy akár több jelöltet is ajánlhat.
Számos olyan esetről hallhattunk-olvashattunk
a médiában, mely az ajánlásokkal kapcsolatos visszaélésekről szól. A legtöbb esetben az illetékes helyi választási bizottság ezeket a minimum kétes ajánlásokat nemes egyszerűséggel nem számolta be abba a bizonyos 500-ba. A portálunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban az egyik viszonylag frissen alakult formáció valószínűleg nem az ajánlásokkal, hanem magának a jelöltnek az adataival élt vissza.
A jelölt, aki nem is tudott róla
A Határon Túli Magyarok Pártja nevű szervezet Csongrád megye 3. számú választókerületében Schramm Gábornét kívánta indítani a választáson. A hölgyet 2014. március 5-én kelt határozatában a grémium arról tájékoztatta, hogy jelöltként történő nyilvántartásba vételét elutasította. Az az apró, igazán jelentéktelen mellékkörülmény azonban közbeszól, hogy a hölgy – saját bevallása szerint – nem kívánt jelöltként indulni sem a Határon Túli Magyarok Pártja, sem más szervezet színeiben.
A helyi választási bizottság csütörtöki ülésén ezért úgy döntött, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tesz. Valaki kezdheti gyakorolni a szappan biztos kézben tartásának a technikáját, ugyanis ennek a büntetési tétele nem rövid idő. A Büntető törvénykönyv szerint aki a választási eljárásról szóló törvény (…) hatálya alá tartozó választás (…) során jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Milliók, milliók!
Valószínűleg nem ez az egyetlen visszaélés a jelölések kapcsán, hiszen nem kevés pénzről van szó. Az új kampányfinanszírozási rendszer szerint ugyanis minden egyéni választókerületi jelölt 1 millió forint állami támogatásban részesül. Mint az Index korábbi riportjából kiderül, ezt az összeget egyesek már fel is ajánlották a pártnak. Amire akár azt is lehetne mondani, hogy nincs gond, központilag irányítják a kampányt. Ám számos jelölt nem tudja, hogy ezt az 1 milliót bizony kamatostól kell visszafizetni az államkasszába, ha nem szerzik meg a szavazatok 2 százalékát. Németh Zsolt, a Jobbik baranyai képviselője Facebook-oldalán így osztotta meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait: Épp az Államkincstárban várakozok a kampánytámogatási szerződés megkötésére, előttem nyolc jelölt van az ügyintőzénél egyszerre, mindegyik jelölt valamilyen ismeretlen kamupárt aspiránsa, s egyszerre kiabálnak az ügyintézővel, hogy mi az, hogy vissza kell fizetniük a pénzt és, szószerint „hogy a f***omba érjek el 2%ot?!” – biztos nem csak a pénzre hajtanak
Hogy a jelöltek – pestiesen szólva – mennyire nincsenek képben, azt az Index már említett riportja is bizonyítja. Az Ongán élő Budai Katalin például a riporter kérdésére, mely szerint melyik párt színeiben indul, így felelt: „Hát a szocialistákéban.” Mikor a riporter szembesítette vele, hogy ő valójában az Együtt 2014 jelöltje, melynek köze nincs a nagy baloldali összeborulásban részt vevő (ma épp nem tudni, hogy hívják magukat) Együtt párthoz, akkor pedig értetlenkedett.
A nagy üzlet
Az igazi nagy pénz azonban nem az egyéni jelölteknek juttatott 1-1 milliókban rejlik. Az új választási és kampányfinanszírozási törvény ugyanis megkönnyítette a százmilliókhoz jutás lehetőségét.
A korábbi rendszer szerint minden megyében a választókerületek negyedében, de legalább két helyen kellett jelöltet állítani ahhoz, hogy területi listát állíthasson egy párt. Az országos lista állításához pedig hét területi (megyei) lista kellett, mindezt a már említett 750 kopogtatócédula rendszerében. Az új rendszer szerint azonban nincs ez a kettős szűrő, elég mindössze 27 jelölt (köztük legalább egy budapesti), hogy a párt felkerüljön a szavazólapra.
És 27 jelölt után máris csaknem 150 millió forint üti a szerencsés párt bankszámláját. Ami azt jelenti, hogy például a legsűrűbben lakott közép-magyarországi régióban, vagyis Budapesten és Pest megyében elég minden választókerületben összeszedni az 500 ajánlást, az máris 30 jelölt. Ha pedig kis szervezőkészséggel is rendelkezik a vállalkozó kedvű bizniszpártelnök, akkor még többet kaszálhat, hiszen 54 jelölt esetén mintegy 300 millió, 80 jelölt esetén kis híján 450 millió forintban részesül. Ha pedig mind a 106 választókerületben összeszedi a szükséges ajánlásokat, úgy csaknem 600 millió forint üti a markát. Amit viszont akkor sem kell visszafizetni, ha az adott párt ad abszurdum egyetlen voksot sem kap.
Aki pedig szánt a számolásra néhány percet, az fel is ismerhette a nagy üzletet a dologban. Hiszen még ha az adott bizniszpárt összes jelöltje is 2 százalék alatt végez, tehát a fejenként 1 milliót vissza kell csengetni, akkor is legalább 123 millió forintot lehet kaszálni az adófizetők pénzéből. És arról sem hallani semmit, mi történik, ha a bizniszpárt április 6-a után ugyanúgy megszűnik, mint a milliárdos tartozást felhalmozó SZDSZ. A média, a szakemberek, illetve a parlamenti erők is felhívták a figyelmet arra, hogy a rendszer könnyen kijátszható. A kampányfinanszírozási rendszert azonban a Fidesz ugyanúgy erővel nyomta le a torkunkon, mint annyi mást.
alfahir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése