A bécsi egyetem nemzetközileg elismert geológusa, Alexander Tollmann professzor szerint a Noé által átvészelt árvizet valójában egy üstökös becsapódása idézte elõ 12 ezer évvel ezelõtt. Az árvizet a világ számos vallása jegyzi.
Annak ellenére, hogy ezek a feljegyzések a történelmi tényeket tekintve rendkívül szegényesek, az árvízzel kapcsolatos elbeszéléseket szinte minden történelem elõtti társadalom mítoszai és legendái alátámasztják. A megbízható információk az idõ ilyen távoli szakaszáról érthetõ módon igencsak hiányosak, a nyelvészeti és antropológiai kutatások e legendákat mégis i. e. 10 ezer környékére teszik.
Mindezek tudományosan is bizonyíthatók. Rendkívül magas szintû C-14 radioaktív anyagot találtak az árvíz idején élt, fosszilizálódott fákban. A becsapódás tönkretehette az ózonréteget, ami miatt nagyobb mennyiségû C-14-es izotóp képzõdött.
A mítoszokra utalva, melyek hét napégésrõl és egyéb hatalmas katasztrófákról számolnak be, Tollmann azt állítja, hogy a becsapódás pontos ideje i. e. 9600-ra tehetõ. Victor Clube, az oxfordi egyetem asztrofizika-professzora egyetért Tollmann-nal, és a Noé-féle árvíz eredetérõl alkotott teóriáját teljesen hihetõnek találja. Clube szerint a civilizáció bukásának és az azt követõ sötét éveknek Európában egy hatalmas üstökös becsapódása volt az oka, úgy 1500 évvel ezelõtt.
Valós fenyegetés
A tudományos társadalom szerint több nagyobb üstökösbecsapódás is lezajlott a nem is olyan távoli múltban. 1905-ben például egy üstökös robbant fel a szibériai Tunguzka felett, körülbelül 30 megatonna erõvel, letarolva több mint 120 négyzetkilométernyi erdõs területet, ismét bebizonyítva, hogy a világûrben haladó, hatalmas kõdarabok folyamatos fenyegetést jelentenek.
Potenciálisan veszélyes aszteroidák1998. március 11-én a Smithsoniai Asztrofizikai Obszervatórium bejelentette, hogy az 1997XF11 nevû aszteroida – melyet az arizonai egyetem alkalmazottja, Jim Scotti fedezett fel 1997 decemberében – 2028-ban rendkívül közel kerül majd a Földhöz. Úgy becsülték, hogy ez a hatalmas, körülbelül két kilométer átmérõjû szikla akár 77 ezer kilométerre is megközelítheti a Földet. Az 1997XF11-es aszteroidát azonnal felvették a Potenciálisan Veszélyes Aszteroidák listájára, mivel, ha a Föld útjának kiszámításakor használt tényezõk bármelyike is megváltozna, bolygónk egyenesen a kõdarab útjába kerülne.
A NASA csapata azonnal tiltakozását fejezte ki, azt állítva, semmi esélyét nem látják annak, hogy az 1997XF11 a Földnek csapódjon. A következõ napon a smithsoniai csoport bejelentését visszavonta, egyetértve a NASA-val.
Eltitkolják az adatokat?
Egyesek azt állítják, hogy a NASA az olyan nagyobb aszteroidák, mint az 1997XF11 vagy az újabban felfedezett 2003QQ47 küszöbön álló becsapódását próbálja leplezni. Az egyre közelgõ szerencsétlenség titokban tartásával a NASA elég idõt nyer a becsapódás megelõzésére anélkül, hogy pánikot keltene. Bárhogy legyen is, a titkolózással és az emberek meggyõzésével, miszerint semmi sem fog a Földnek csapódni, legalább megelõzik a terrort és anarchiát, ami feltételezéseik szerint idõközben elborítaná a világot.
2014-ben a Földnek ütközhet?
Amikor egy csillagász figyelmezteti az emberiséget egy aszteroida Földdel történõ lehetséges összeütközésére, mindig csak napok kérdése, hogy õk vagy mások korrigálják a bejelentést, és kijelentsék, csak téves riasztásról volt szó. Ennek egy közismert példája a 2003-as eset, akkor azt jelentették be, hogy egy QQ47 néven ismert, egy kilométeres kõdarab 2014-ben a Földnek ütközik. Mindössze pár nappal késõbb a pánik véget ért, aminek kapcsán úgy tartják, a legvalószínûbbnek az tûnik, hogy valaki bejelentéseik visszavonására kérte a tudósokat, akik a megoldáson azóta is dolgoznak a háttérben
Megnyugtató magyarázat
Az üstökösök jelentette pánik kitörése ellen, melyet az utóbbi évtizedek hasonló témájú katasztrófafilmjei csak tovább fokoztak, a tudóstársadalom legtöbbször a hibalehetõségek számával próbál védekezni. Eszerint, amikor a smithsoniaiak és a NASA csapata elõször feldolgozta az 1997XF11 adatait, meglehetõsen kevés információt használtak fel, így a hibaküszöb magas volt. Amint a média elkezdett pánikba esni, egyéb kutatók még több adatot szolgáltattak.
24 óra múlva mindenki a nyolc év alatt begyûjtött csillagászati adatokat elemezte, hogy az aszteroida útvonalát pontosan kiszámíthassák. Ez a hibaküszöböt jelentõsen csökkentette. A megnyugtató magyarázat szerint az aszteroida több százezer kilométerrel kerül majd el minket, és a 2014-es sem jelent valós veszélyt, ám nem véletlen, hogy ennek ellenére továbbra is sokan tartanak egy esetleges becsapódástól.
forrás: paranormal.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése