Elfogyott Olaszország pénze az illegális bevándorlók biztonságba helyezésére, a menekültek már Magyarországnak is egyre több problémát okoznak.
Olaszországnak szerdától nincs több pénze az Afrika és Európa között az illegális bevándorlást felügyelő Mare Nostrum humanitárius-katonai misszióra, amelynek havonta 9 millió euró a költsége.
Az olasz fegyveres erők Mare Nostrum (Mi Tengerünk) elnevezésű misszióját tavaly október 18-án indította az akkor még Enrico Letta vezette olasz kormány. Célja az Afrikából az Európa déli kapujának számító olasz partok felé tartó illegális bevándorlók megsegítése, biztonságba helyezése volt.
Róma ezzel kívánt válaszolni a két héttel azt megelőzően, Lampedusa szigetének partjainál történt hajószerencsétlenségre, amelyben 365 illegális bevándorló veszítette életét.
Az utóbbi hat hónapban a Mare Nostrum misszióban résztvevő olasz hadihajók mintegy húszezer embert mentettek meg és segítettek partra. A nagy részben az Európai Unió által támogatott misszió napi 300 ezer euróba, vagyis havi 9 millióba (mintegy 3 milliárd forintba) került, de az első félévre szánt pénz elfogyott, új forrásokat kell keresni - írta a Corriere della Sera olasz napilap szerdán. Az újság szerint kevés remény van arra, hogy az EU újabb támogatást ad a misszióra.
Még félmillióan jönnének
Angelino Alfano olasz belügyminiszter áprilisi nyilatkozatai szerint további több mint félmillió bevándorló kész útra kelni az észak-afrikai kikötőkből. A jobbközép Hajrá Olaszország és az Északi Liga a Mare Nostrum azonnali felfüggesztését követelte azt hangoztatva, hogy mostantól kezdve kizárólag az olasz adófizetők pénzéből tartanák fel a missziót.
Idén január elsejétől április 21-ig összesen 21 728 illegális bevándorló érkezett a dél-olasz partokra. Több mint húszezer Líbiából kelt útra. Nemzetiségüket tekintve a bevándorlók nagy része Eritreából, Szíriából és Maliból érkezett. 2012-ben 13.267, 2013-ban 49 925 illegális bevándorló kötött ki Lampedusa, Szicília és az olasz csizma déli partjain.
Magyarország határait is ostromolják
Míg 2012-ben a magyar hatóságoknak mindössze 2 157 menedékjogi kérelmet kellett elbírálniuk, tavaly ez a szám 18 900-ra, csaknem kilencszeresére nőtt, vagyis elmondható, hogy tömegessé vált az illegális migráció. A legtöbb menedékjogi kérelmet kérő Koszovóból, Afganisztánból, Szíriából, Algériából és Pakisztánból érkezett.
A jobb élet reményében „menekülnek”
A kérelmezők jelentős része nem válságövezetből jön, hanem gazdasági okból érkezik az országba, így nem is kaphat védelmet. Ugyanakkor Magyarország jellemzően még mindig tranzit ország, rajtunk keresztül vezet a balkáni útvonal az EU-ba.
Sokan a kérelmük elbírálása előtt kikerülnek a hatóságok látóköréből, pedig ha megvárnák az eljárás végét, akkor nagyobb számban kaphatnának védelmet. De ez nem különösebben érdekli őket, az első adandó alkalommal odébbállnak Nyugatra.
Nyugatról gond nélkül visszatoloncolják őket
Ha egy menekült sikeresen átjut Magyarországon és eléri a nyugati célországot, akkor is nagy eséllyel jut vissza valamelyik hazai intézménybe. Az uniós ún. dublini rendelet értelmében ugyanis abban az országban kell elbírálni egy menekült ügyét, amelyben először belépett az Európai Unió területére. Ez sok esetben a szerb és ukrán határ miatt Magyarországot sújtja, hiszen az Unió egyik bejáratát képezzük – ezért pedig magasabb a menekültügyi feladat is, mint más, „belső” országoknak. Ellenben nem minden esetben küldenek vissza egy elfogott menekültet, több esetben is előfordult, hogy a „magyarországi állapotokra” hivatkozva nyugati bíróságok eltekintettek a visszatoloncolástól.
MTI nyomán – alfahir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése